Thai konyha
Ma a thai kifőzdékből ismert sült rizst csináltam (hagyma, répa, csirkehús, szójaszósz, sok fokhagyma, főtt rizs és ki mit szeretne még) és Máténak ízlett! Halleluja! (És ma már ment az "anya" is :) )
Manó beszélni tanul
Bejegyezte:
Csirke
on 2011. január 29., szombat
Címkék:
beszéd,
mérföldkövek
/
Comments: (0)
Utóbbi pár napban Mátét megszállta az ihlet és egyre inkább próbálkozik a beszéddel. Utánunk mondja a szavakat, naponta több szót is elsajátít, csak kapkodjuk a fejünket. Pl. apa (!), kukucs (tutus), hoppá, igen, egyet, toll (to) és anya (ede - kicsit távoli, de büszkén olvadozok :) ) Tényleg szinte hihetetlen, hogy pár nap alatt mennyit fejlődött.
Etettó
Máténak van mostanában egy szavajárása. Mondja, hogy "etettó", mi ismételjük, hogy "etettó?", mire a válasz: "tepteptó". Fogalmunk sincs, mit jelent.
Születésnap
Bejegyezte:
Csirke
Címkék:
mindenféle
/
Comments: (0)
A januári hónap a születésnapozás jegyében telik. Máté élvezi, hogy szinte minden hétre jut egy születésnap, mivel hol valamelyik nagyszülőnél, hol itthon van születésnapozás és a legjobb az egészben, hogy ilyenkor lehet ajándékot bontani és csokitortát enni.
Itthon is megtartottuk a születésnapot. Autós csokitortát készítettem. Egy cukrászversenyen nem állná meg a helyét, de az érintett nem reklamált és mindenkinek ízlett.
Az ajándékok közül a mesekönyvek osztatlan sikert arattak, volt azonban, ami nem. Kapott egy ugráló bikát. Ez egy felfújható állat, amire ha ráül(ne), lehetne vele ugrálni. Ugyanis mostanában napi program az, hogy rajtam vagy Apán ugrál. Azonban Máté nem cseréli le egykönnyen az apai/anyai lábat. Rá sem hajlandó ülni a bikára. Mondtam, hogy egy kis időt még adok neki és a bikának, ha nem javul a helyzet, megy a bika a vaterára.
És egy fodrászolás utáni kép. (Igen, a közkívánság ellenére levágattuk a haját.)
Itthon is megtartottuk a születésnapot. Autós csokitortát készítettem. Egy cukrászversenyen nem állná meg a helyét, de az érintett nem reklamált és mindenkinek ízlett.
Az ajándékok közül a mesekönyvek osztatlan sikert arattak, volt azonban, ami nem. Kapott egy ugráló bikát. Ez egy felfújható állat, amire ha ráül(ne), lehetne vele ugrálni. Ugyanis mostanában napi program az, hogy rajtam vagy Apán ugrál. Azonban Máté nem cseréli le egykönnyen az apai/anyai lábat. Rá sem hajlandó ülni a bikára. Mondtam, hogy egy kis időt még adok neki és a bikának, ha nem javul a helyzet, megy a bika a vaterára.
És egy fodrászolás utáni kép. (Igen, a közkívánság ellenére levágattuk a haját.)
Ejnye, no
Mátéval labdáztunk és ő mindig bedobta a labdát a kanapé mögé, erre mondtam neki: Ejnye, no. Utána ő is ismételgette.
Ismét tiltakozunk
Régen jöttem. Mostanában Mátéról nehéz jó videót vagy fényképet csinálni, mert ha meglátja a gépet, rögtön tiltakozik. Így felvettem a tiltakozást. (Bocs, kicsit kupis, Máté éppen szétrámolt előtte.)
Egyébként jól vagyunk, nagyot nőtt mostanában és már irtó hosszú a haja is (már csak péntekig :) ) Sokat még nem beszél, de már egyre többet mondja, hogy "nem", "de". Újabban elkezdte mondani, hogy "ajajaj". Mutattuk neki, hogy fogja meg a fejét is ilyenkor, és már így is csinálja, meg kell zabálni olyankor. Ezt még sajnos nem tudtam megörökíteni.
Nagyon élvezte a karácsonyt és a karácsonyfát is. Imádta bontani a csomagokat. A nagy jövés-menést is meglepően jól viselte, nem volt a korábbi sírás-rívás. Mostanában a közösséget is jobban viseli, még mindig van, hogy bújik hozzám, de már nem sír.
Esetenként előfordulnak hisztik, de szerencsére könnyen leszerelhető, meggyőzhető, úgyhogy most ez egy elég könnyű időszak. (90 %-ban az éjszakáink is jók mostanában, ez már csak hab a tortán.)
Egyébként jól vagyunk, nagyot nőtt mostanában és már irtó hosszú a haja is (már csak péntekig :) ) Sokat még nem beszél, de már egyre többet mondja, hogy "nem", "de". Újabban elkezdte mondani, hogy "ajajaj". Mutattuk neki, hogy fogja meg a fejét is ilyenkor, és már így is csinálja, meg kell zabálni olyankor. Ezt még sajnos nem tudtam megörökíteni.
Nagyon élvezte a karácsonyt és a karácsonyfát is. Imádta bontani a csomagokat. A nagy jövés-menést is meglepően jól viselte, nem volt a korábbi sírás-rívás. Mostanában a közösséget is jobban viseli, még mindig van, hogy bújik hozzám, de már nem sír.
Esetenként előfordulnak hisztik, de szerencsére könnyen leszerelhető, meggyőzhető, úgyhogy most ez egy elég könnyű időszak. (90 %-ban az éjszakáink is jók mostanában, ez már csak hab a tortán.)

