A következő címkéjű bejegyzések mutatása: játék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: játék. Összes bejegyzés megjelenítése

Új széket kaptunk

Máténak új széket vettünk az IKEÁ-ban, amit természetesen össze is kellett szerelni. Nagyon lelkesen segített szerelni is és utána fel is avattuk:






A mini oviban tanulnak mindenféle karácsonyi dalt, mesét. Íme egy részlet a pásztorokról:


(Ugye, hogy a pásztorok, sajtocskát, vajacskát, fűszert vittek ajándékba a Jézuskának. Közben számolni is szokott az ujjaival, hogy 1-2-3, de sajnos azt nem sikerült megörökíteni.)

Névnap

Mátét a hétvégén felköszöntettük névnapja alkalmából. Rá kell jönnöm, hogy hiába próbálok én új fajta játékokat vásárolni, Máté legjobban az autóknak örül. (Igaz, hogy minden csoda két napig tart.) Nagyon tetszett neki az autószállító kamion és az elemes kisvasút is.




A piros elemes vonatot Skarloey-nak kereszteltük, a Thomasos mese után. A másik kedvenc ajándék a teherautókról, markolókról szóló kinyitható ablakos könyv a Scolar kiadótól.

Ha már a játékoknál tartunk, mostanában megint nehéz neki játékot kitalálni, a régiek annyira már nem kötik le, egyedül csak az autókkal játszik, együtt már könnyebb, mert akkor lehet labdázni, esetleg építeni (bár akkor is inkább én építek), vagy kézműveskedni. Készült lent a szobájában egy bunker takarókból, ezt is nagyon szereti, most egyébként is kuckózós korszakát éli. Ha meglesz az új ágya, akkor egy véglegesebb bunkert is kialakítunk majd, addig ez marad:

Vásárolunk

Mátéval mostanában már kezdi élvezni a szerepjátékokat is. A minap kapott a boltban egy kis pénztárcát, itthon tettünk bele igazi pénzt is. Hát ezt nagyon élvezte, hogy neki is van saját pénze! Így rögtön vásároltunk is:





Játékok saját kezűleg

Megszállt az ihlet, hogy Máténak játékokat készítsek. Íme az első, egy parkolóház (ötlet az internetről: http://gyermekszoba.blog.hu/)

Elszakadás

Csak egy rövid híradás. A múlt héten játszóház nyílt Leányfalun, el is mentünk Mátéval a megnyitóra, jót játszott (ez nem mászós, csúszdás játszóház, inkább sok játék van) és az ugrálóvárt is kipróbálta egy kicsit, bár nehezen jutottunk hozzá, sok gyerek volt. Gondoltam, tegnap a rossz időben is elmegyünk egy kicsit játszani, mert itthon már elég uncsi volt. Annyira jó sikerült a kiruccanás, hogy Máté egy óra után sem akarta otthagyni a játékokat és mivel itt van állandó gyerekfelügyelet, ráadásul egyedül voltunk az óvóbácsival, gondoltam, akkor maradjon, amíg én bevásárolok. Meglepően könnyen beleegyezett - mármint Máté - és nem is volt semmi gond, míg visszaértem, nagyon jól eljátszottak. Máskor is biztos megyünk, jó kis óvoda-előkészítő lesz.

És még egy rövid hír. Máté kapott egy Miki egeres pólót. Na, azóta lerobbantani is nehéz róla. A fürdésnél nagy sírások árán volt hajlandó levenni és napközben, mikor kimentünk, nem akart (volna) pulcsit sem húzni, mert akkor nem látszik a póló.  Mindig mondja, hogy a Miki egeres pólóba játszik, eszik...stb. :)

Születésnap - ismét

Újabb állomása volt tegnap a születésnapozásnak, Marcsi mamánál voltunk. Kinga jóvoltából Manó igazi autó-tortát kapott! Sajnos nem igazán hatotta meg, talán rájött, hogy nem is igazi autó és most valahogy a csokitorta mivolta sem érdekelte (mi viszont nagyot lakmároztunk belőle). Annál nagyobb sikert aratott az ajándékba kapott kukásautó. Azóta is mindenhová cipeli - vagy cipelteti - magával. ez egy kis plusz sportot jelent nekem, mert lefelé a lépcsőn nem tudja hozni is és menni is - vagyis lehet, hogy ő szeretné, de nem biztos, hogy ezt a kukásautó is sérülésmentesen túl élné. Ezért általában Anya le a kukásautóval, majd vissza és újra le Mátéval. (Felfelé szerencsére megy az, hogy ő hozza kézben a kukásautót, én fogom a hóna alatt és lépeget.) Sok képet csináltunk, egy párat felteszek. És új szóval bővült a szókincstár: kuka :).





És végül hoztam egy hosszú hajú képet. Ez nem most készült, hanem még karácsonykor.

Busz garázs

Mostanában egy új játék köti le kis családunkat. Úgy kezdődött, hogy tavaly Máté kapott névnapjára egy IKEÁ-s építőkocka készletet. Ebben pár építőkocka van, kiindulásnak nem volt rossz. Legtöbbször Apa épített neki belőle valamit - mégiscsak ő a mérnök a családban - de kevésnek bizonyultak a kockák. Ezért karácsonyra kapott - mármint Máté - egy közel 100 darabos építőkocka készletet. Na, ezzel aztán szárnyalhat a fantázia. Mármint Apáé. De Máténak is tetszik a dolog, ugyanis hozza a dobozt és buszgarázst kell építeni. Nálunk ez a formája mehet csak az építésnek, torony vagy egyéb épület nem jó, buszgarázs legyen. És mindig másnak és másnak kell lennie, nem születhet kétszer ugyanolyan (nehéz is lenne még egyszer ugyanazt megépíteni). Lassan nem tudom eldönteni, ki az, aki játszik? Máté vagy Apa? :) Már én is beszállok a játékba, bár közel sem tudok olyan kreatív építményeket alkotni, mint Apa, azért Máté még nem reklamált. Lassan családi versenyt indítunk.

Koncentrálunk

Sokszor hangzik el Mátéval kapcsolatosan - persze általában tőlünk - hogy sokáig nem köti le egy dolog a figyelmét. Nos, ezt időnként megcáfolja. Ma például majdnem 30 percig elvolt azzal, hogy a zsírkrétákat pakolta be a dobozba, majd kiborította és újrakezdte. Mindezt hatalmas koncentrálás közepette. Nagyon aranyos, mert olyan édesen tud ilyenkor csücsöríteni, ezt muszáj volt megörökítenem.



És ráadásnak egy aranyos alvós kép. (Pár hónapja alszik a Tigrissel, mióta elszakadt a nyaklánca és Tigris kapta meg, azóta az ő nyakában morzsolgatja.)


Motorozunk

Eddig Mátét nem nagyon érdekelte a motorozás. Nézte persze a többi motorozót, és bár neki is van motorja régóta, eddig inkább a le- és felszállást gyakorolta és párat lépegetett vele. De tegnap azt hiszem, rákapott az ízére. Íme:




És még egy pár apróság. Sokszor játszunk a földön, ilyenkor ő "taszigál" minket, irányít, hogy merre üljünk, feküdjünk. Van, hogy le szokott dönteni fekvésbe, de mivel én szédülök ilyenkor, ha nincs semmi a fejem alatt, ezért a kanapéról mindig gyorsan lekapok egy párnát és a fejem alá teszem. A minap döntött lefelé, de mielőtt a fejemet letettem volna, gyorsan elszaladt nekem egy párnáért. :)

Ma igen korán keltünk. 6 előtt felsírt és talán egy kicsit túl hamar ugrottam, így már nem aludt vissza. Délelőtt lementünk pelusozni, kérdeztem, hogy játszik-e egy kicsit a kiságyban, míg én előkészítem az ebédet. Mutatta, hogy igen (szeret a kiságyban játszani). Egy ideig hallottam, hogy zenélget az autójával, egy idő után gyanúsan nagy lett a csend. Így találtam:


Rajongás

Azt már minden rokon, ismerős, aki Mátét látta tudja, hogy az autókat minden játéknál jobban szereti. Akárhová megyünk, ha sírás van, akkor is egy - persze szigorúan csak eddig még nem látott - autó csodákat képes művelni, a sírást mintha elfújták volna. Névnapi ajándékként kapott egy építőkockás játékot, mégpedig nem akármilyet, ehhez kerekek is vannak (kifejezetten ilyet kerestünk). Szerelem volt első pillanatra, nagyon tetszett neki. Építettünk is rögtön egy "autót", borzasztóan élvezte, mert ilyen magas autója még nem volt soha. Volt nagy kacagás.



Hasonló a rajongása a zene iránt is. Persze azért nem mindegy, milyen zene. Itthon is, de már a nagyszülőknél is megy rögtön a lejátszóhoz, hogy kapcsoljuk be. Ha nem tetszik az éppen aktuális dal, mutatja, hogy nem ezt, egészen addig, míg a neki tetszőt el nem találom. Ha én énekelek, vagy mondókázok, annak is hasonló sikere van. Egy-egy új dalt akár 50-szer is elénekeltet egymás után. Mindig mutatja, hogy még-még. (Volt már, hogy este fürdés előtt kezdtem egy mondókát és kitartott egészen a fürdés alatt és az utána lévő öltözésnél is.) Tegnap nem tudtam esti mesét sem olvasni, mert a pelenkázás közben elkezdett dalt kellett folyamatosan énekelni. Ilyenkor nyugodtan lehet pelenkázni, mert csak nézelődik. De másnap, vagy ha megunta, akkor ugyanaz a dal nem jó, elveszti varázslatos hatását, újat kell kitaláljak.

A harmadik nagy szerelem a mesekönyv. Amikor újat kap, akkor azt kell folyamatosan olvasni, akár egymás után háromszor. Ez így megy pár napig, mikor is az a könyv is kiesik a pikszisből, jöhetne egy másik...

Egy huncut és egy sétánál bealvós kép a végére (tükörben készült, ezért nem túl jó).