A korábban megírt levélnek megfelelően vasárnap délután beleraktuk a cumit a csizmába (kicsit korábban jött a Mikulás), majd lementünk átöltözni. Ekkor Máténak eszébe jutott, hogy neki mégis csak kellene a cumi, de a Mikulás gyors volt és hamar elvitte, de szerencsére hozott helyette a piros csuklós buszt. Pont olyat, amit délelőtt Manó megcsodált a Közlekedési Múzeumban (ez egyébként tiszta véletlen). El is játszott a busszal egész este.
1. nap
Este: Csak egyszer említette a cumit, egyébként nagyon nem hiányolta, lenyűgözte a busz. Simán befeküdt az ágyba és dumált 30-40 percet. Akkor szólt, hogy "Anya, mesét kell olvasni". Itt volt egy kis hiszti, hogy aludni kell és nem mesét olvasni, de elég könnyen fogadta, nem is emlegette a cumit. Igaz, vagy 100 Bóbitát elénekeltem mire elaludt, mert arról szó sem lehetett, hogy kimenjek a szobából. Fél 11 volt, mire elaludt, de aludt nyugodtan reggelig.
2. nap:
Délután: Nagyon hosszú altatás volt, fél 1-kor mentünk le és negyed 3-kor jöttem föl. Már az elején nagyon hiányolta a cumit, volt vagy 15 perc sírás, többször elmondtam, hogy elvitte a Mikulás messzire
(Menj érte! - De nem tudok érte menni, messze van. - Akkor menj kocsival!). Azt mondta, inkább visszaadja a csuklós buszt, nem kell. Szegénykém, annyira sajnáltam. Utána olvastunk sok mesét, bújtunk sokat és énekeltem még többet, míg végre elaludt.
Este: nem volt semmi sírás, simán kiengedett a szobából is. Igaz, nehezen aludt el, de közben dumált, mesélt magának.
3. nap
Délután: Nagyszülőknél aludt, sírás itt sem volt, elmesélte nekik, hogy a Mikulás elvitte a cumit, nehezen aludt el és nem is aludt sokat, de nem volt sírás.
Este: Mivel már elég fáradt volt, egy hang nélkül és gyorsan elaludt. Nem hiányolta a cumit, csak elmondta magának, hogy elvitte a Mikulás.
4. nap
Délután: Megint volt sírás, bár kevesebb, mint hétfőn. Miután nem sírt, akkor is nagyon nyűgös volt, semmi nem volt jó. Nem engedett ki a szobából, Bóbitázva aludt el.
Este: Gond nélkül elaludt, dumált egy ideig a kiságyban.
5. nap
Délután: Egyszer említette a cumit, de sírás nem volt érte. Viszonylag sokára aludt el, és hiszti is volt, de azért, mert nem volt fáradt (8-kor kelt) és inkább játszani akart volna még.
Itt tartunk most. Remélem, most már elbúcsúzhatunk a cumitól. Eredetileg úgy gondoltam, hogy ha napokon keresztül nagyon sír még érte és láthatóan nem tudja feldolgozni a hiányát, akkor a Mikulás aranyos lesz és visszahozza. Bízom benne, hogy erre nem lesz szükség. ÉG VELED CUMI!
(Később. Most már két hete nincs cumi, nem is emlegeti egyáltalán, viszont délután nehezebben alszik el, de sokszor nem is tűnik fáradtnak. Nincs sírás ilyenkor, simán csak nem alszik, hanem bulizik az ágyban.) A múltkor még a kocsi sem tudta elringatni 1 óra körül, így aznap nem aludt délután, igaz, másnap nagyon álmos volt.)
