Itt a nyár

Lassan itt a nyár. Ez a mi életünkben is több szempontból megjelenik.

Máté átállt a nyári időszámításra, azaz reggel fél 6-6 körül kel. Ma reggel rekordot döntött, 3/4 5-kor kezdett el beszélgetni az ágyában. "Most már nézzünk mikkentyűt (értsd: Miki egér játszótere című mese)". De nem ugrottam gyorsan, gondoltam, amíg dumálgat, addig hagyom, így szerencsére visszaaludt.

Fodrásznál voltunk és Máté nyári frizurát kapott. Csináltam róla képet a nyiratkozás előtt, már régen volt ilyen hosszú a haja.

 

 

Strandolni is voltunk. Kicsit aggódtam, hogy Manó hogy fogja viselni, tavaly Várgesztesen a nagy vízért nem volt annyira oda, inkább csak a babapancsolóban üldögélt. Nem így most! Már a bejáratnál meglátta a medencét: "Víííííz!" és már ment is volna bele. Jót fürödtünk, a végén kis sírás árán tudtunk csak hazamenni. Ilyenkor nagyon örülök, hogy itt lakunk, a strand gyalog elérhető és nem is drága. Biztos hogy nyáron többször lemegyünk még. (Azóta egyébként voltunk már, akkor nem volt ilyen lelkes, kis rábeszélés kellett a második fürdőzéshez, de a vízben már nagyon élvezte.)

És egy kis video: Máté számolni tanul:

 

Büdös tészta

Nem adom fel a reményt, hogy Máté ízlését befolyásoljam, már ami az ételeket illeti. Megnyugtatván a lelkemet, hogy a gyerek - ha már tésztát eszik - egészségeset eszik, a minap halas tésztát főztem neki. Fogadtatás: mikor elétettem, közölte "Büdös". Rávettem, hogy azért egy falatot kóstoljon meg, de rögtön ki is köpte. Szerencsére volt a fagyóban tejszínes-cukkinis szósz, így azt kapott a megmaradt üres tésztára. Én is leültem mellé halas tésztát enni, többször elmondta ebéd közben az én tányéromra, majd a sajátjára mutatva: "az büdös, ez nem büdös" (büdőőőőőőős). Még ebéd után is hallottam, mikor bent játszott egyedül: "az büdös, ez nem büdös, büdös tészta".

(Mérföldkő: ez a 100. bejegyzés a blogon. :) )

Majális

Ma majálisoztunk egy kicsit. Bár az idő nem volt túl kegyes hozzánk, bementünk Szentendrére az ottani majálisra. Máté nagyon élvezte, mert: 1. autóval mentünk, 2. a majális mellett állt egy markoló. Neki kb. ennyi volt a lényeg az egészből, igaz, az egész rendezvény nem volt túl nagy. Néhány stand - sajnos a kedvenc üvegékszereseim nem voltak - pár kajás bódé és néhány körhintás. Szóval az elején megnéztük a markolót, utána hallgattuk, hogy "markoló, markoló" és a végén is megnéztük a markolót. :)

Délután pedig pocsolyázni mentünk. Ezt is hihetetlenül élvezte. Ez volt az első igazi szabad pocsolyázása, most, hogy már van esőnadrágja és gumicsizmája. Az elején még kissé félve ment be a pocsolya szélébe, de utána belelendült és sorba szaladt pocsolyától, pocsolyáig: "abba is, abba is!". Sajnos gépet nem vittem magammal, így nem tudtam megörökíteni.