Kénytelen vagyok változtatni a nyelvezeten, mert ezek a felnőttek valahogy nem akarják megérteni. Ezért most új hangokkal próbálkozom a "me-me" mellé, most a "tyí" van soron. A hangadást némi nyálfújás is kíséri, de hát így az igazi. Anyuéknak nagyon tetszik, egész délelőtt küzdöttek, hogy levegyék. Nem adtam meg könnyen magam, de a végén csak megkönyörültem rajtuk.
Ismét mosogatunk
A minap Manó már nagyon nyűgös volt, viszont mosogatni csak kellett, így a hátamra kaptam és együtt mosogattunk. Íme:
Foghíradó
Tudatom minden kedves érintettel, hogy kibújt a harmadik fogam is! Jobb oldalt felül, Anya szerint nehéz megmondani, hogy ez most a 2-es vagy a 3-as. Sajnos lelomboztak Anyáék, mert mondták, hogy több fogam is lesz még, 20 (!) egész pontosan. Hát akkor még sok hátra van, pedig most is eléggé fájt, ahogy kibújt.
Teszek, veszek, mosogatok...
Valószínűleg mindenki, aki főzött már babakaját átment az alábbiakon, de azért megörökítem az utókornak. Szóval a minap ebédet főztem piciny fiamnak. Sárgarépa-főzelék volt a menü. Ehhez először meghámoztam a zöldségeket. Összedaraboltam. - használtam: hámozó, deszka, kés Aztán kis lábasban megfőztem. Összeturmixoltam. - Ehhez használtam a botmixert és egy poharat, majd egy tálba áttettem. Utána úgy gondoltam, hogy mivel maradtak még darabok a mixelés után, átpasszírozom egy szűrőn. Mivel túl sűrű lett, hígítottam egy kis tápszerrel - cumisüveg+tető, tápszeres kanál Manóval megkóstoltattam, de mivel nem ette, kellett bele egy kis őszibarack, de mivel ilyen kis mennyiséget nem lehet mixelni, jött az almareszelő. Mikor ez egész elkészült és evéshez készülődtünk, ügyesen felborítottam a tálat, így bánta egy terítő is és a végén Manó evett belőle pár kanállal.
Ezután úgy döntöttem, házikosztból elég volt ennyi és kibontottam egy banán-őszibarack bébiételt, amit be is lakmározott. Így az egyenleg az ebéd végén az alábbi mosatlan és egy bébiétellel jól lakott gyermek.
hámozó
deszka
kés
lábos
botmixer
pohár
kanál
szűrő
cumisüveg+tető
tápszeres kanál
tál
almareszelő
2 babakanál
terítő
De nem adom fel a főzőcskézést! (Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy szerencsére délután megette a fent elkészített főzeléket.)
Répafőzelékesen:
Ezután úgy döntöttem, házikosztból elég volt ennyi és kibontottam egy banán-őszibarack bébiételt, amit be is lakmározott. Így az egyenleg az ebéd végén az alábbi mosatlan és egy bébiétellel jól lakott gyermek.
hámozó
deszka
kés
lábos
botmixer
pohár
kanál
szűrő
cumisüveg+tető
tápszeres kanál
tál
almareszelő
2 babakanál
terítő
De nem adom fel a főzőcskézést! (Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy szerencsére délután megette a fent elkészített főzeléket.)
Répafőzelékesen:
Mozogjunk, mozogjunk - 2.
Mint lent látszik, tovább folytatom az edzéseket. Azt hiszem, az alakomnak is jót fog tenni, mostanában kicsit megsonkásodtam. Hiába, nem tudok ellenállni a baracknak.
Kinga kérésére mutatok egy újabb videot, hogyan tudok már négykézlábazni.
Kinga kérésére mutatok egy újabb videot, hogyan tudok már négykézlábazni.
Tornázunk
Ma megint itt volt Hédi, a gyógytornász. Kedves lány, szeretem, egészen addig, amíg nem kezd el macerálni, mert az már nagyon utálom. De ma hallottam, amint azt mondja Anyának, hogy most nem jön két hétig, mert már olyan sokat fejlődtem és majd akkor kiderül, ha továbbra is ilyen ügyes leszek, akkor nem macerál többet. Ja, ha csak ezen múlik, én megteszek minden tőlem telhetőt, mert nem szeretem, mikor meggyömöszöl. Az elmúlt két hétben tényleg próbáltam felmutatni valamit mozgás ügyileg. Már tudok négykézlábra állni és hason a tárgyak után menni és az utóbbi két napban a hátról hasra forgást is tökéletesítettem, igaz, csak bal oldalra. De hát nem lehet mindent egyszerre. Viszont esténként mindig próbára teszem Anyát, mikor fürdés előtt tisztálkodunk, mert mindig átfordulok, ő visszafordít, én megint átfordulok. Jó játék, nem?
Nyaralás
(Nyaralni voltunk pár napot Várgesztesen, barátokkal együtt vettünk ki egy házat. Nagyon jól éreztük magunkat, szerintem kicsi fiúnk is.)
Múlt héten elutaztunk Anyáékkal pár napra. Nagyon sokat mentünk a Berregővel, kétszer el is szunnyadtam út közben. Mikor megérkeztünk, már ott voltak a többiek a házban, akiknél előző héten vendégeskedtünk. Két másik fiú is volt velük, Bazsi és Gergő. Ők nagyobbak mint én, már ügyesen másznak, lassan járni is tudnak. Csodálkozva néztem őket sokszor, azóta én is próbálkozom, hátha nekem is sikerült elsajátítanom ezt a mászás dolgot. Eddig a négykézlábra állásig jutottam, de az már stabilan megy. Csak nem tudom, innen hogyan tovább. De előbb utóbb csak rájövök.
Szóval érkezés után az első két este elég rosszul aludtam. Hiányzott a megszokott ágyacskám a szobámban, minden olyan idegen volt. Nappal is elég zaklatottan tudtam csak aludni az első nap, meg-meg ébredtem és azt sem tudtam, hol vagyok. De aztán lassan megszoktam, bár azért az itthoni ágy az igazi. Hiába na, az utazóágyat nem nekem találták ki, csak szükségmegoldás.
Nagyon élveztem, hogy napközben többen voltunk, mindig volt valaki körülöttem és a többiek játékait is kölcsönvehettem, ki is próbáltam jó sokat. Pancsoltunk is egy párszor a teraszon, mert Bazsi hozta a medencéjét és abba belemehettem.
(fürdés után szárítkozva)
A fiúk mesélték, hogy ők egy nagy medencébe mentek minden nap fürdeni, de sajnos engem oda nem engedtek el Anyáék. Voltunk Anya ismerőseinél is, nagyon kedvesek voltak velem. Volt ott pár ugató, izgő-mozgó négylábú, hát érdekesek voltak, de inkább csak távolról szemléltem őket.
Nagyon jól éreztem magam - ahogy Anya mondja - "a nyaralás" alatt és szerintem Anyáék is. Remélem, megyünk máskor is.
Múlt héten elutaztunk Anyáékkal pár napra. Nagyon sokat mentünk a Berregővel, kétszer el is szunnyadtam út közben. Mikor megérkeztünk, már ott voltak a többiek a házban, akiknél előző héten vendégeskedtünk. Két másik fiú is volt velük, Bazsi és Gergő. Ők nagyobbak mint én, már ügyesen másznak, lassan járni is tudnak. Csodálkozva néztem őket sokszor, azóta én is próbálkozom, hátha nekem is sikerült elsajátítanom ezt a mászás dolgot. Eddig a négykézlábra állásig jutottam, de az már stabilan megy. Csak nem tudom, innen hogyan tovább. De előbb utóbb csak rájövök.
Szóval érkezés után az első két este elég rosszul aludtam. Hiányzott a megszokott ágyacskám a szobámban, minden olyan idegen volt. Nappal is elég zaklatottan tudtam csak aludni az első nap, meg-meg ébredtem és azt sem tudtam, hol vagyok. De aztán lassan megszoktam, bár azért az itthoni ágy az igazi. Hiába na, az utazóágyat nem nekem találták ki, csak szükségmegoldás.
Nagyon élveztem, hogy napközben többen voltunk, mindig volt valaki körülöttem és a többiek játékait is kölcsönvehettem, ki is próbáltam jó sokat. Pancsoltunk is egy párszor a teraszon, mert Bazsi hozta a medencéjét és abba belemehettem.
(fürdés után szárítkozva)A fiúk mesélték, hogy ők egy nagy medencébe mentek minden nap fürdeni, de sajnos engem oda nem engedtek el Anyáék. Voltunk Anya ismerőseinél is, nagyon kedvesek voltak velem. Volt ott pár ugató, izgő-mozgó négylábú, hát érdekesek voltak, de inkább csak távolról szemléltem őket.
Nagyon jól éreztem magam - ahogy Anya mondja - "a nyaralás" alatt és szerintem Anyáék is. Remélem, megyünk máskor is.
Apróságok - 3.
Csak egy érdekesség. Ma vettem észre, hogy Máté szereti az "Ez elment vadászni, ez meglőtte..." kezdetű mondókát, ha nyűgös, akkor is érdeklődve figyeli, viszont nem annyira szereti a "Hüvelykujjam almafa, mutatóujjam megrázta..." kezdetűt. Ennél továbbra is nyűglődik.
Apróságok - 2.
Ismét néhány apróság kis házunk tájáról, hétvégén volt egy pár "elsőnk".
Megtörtént az első hajvágásunk. Manó feje tetején már fürtökben göndörödött a haj, és a szemébe is kezdett belelógni, így muszáj volt vágni (pedig nagyon odavoltam azokért a fürtökért). A művelet nem volt egyszerű, Apa gyereket ölbevesz, fejét megtámaszt, Anya rekord sebességgel vág, kihasználva azt a századmásodpercet, amikor a fej mozdulatlan. Nem vágtam sokat, csak kb. 2 cm-t, de a végén Manó már nagyon türelmetlen volt. Az eredmény nem lett fodrászkiállításra való, de szerintem nem lett rossz. A 6 hónapos csajoknál biztosan nyerő, de még az 5 hónaposoknál is hódíthat.
Ilyen volt:
Ilyen lett:
Hétvégén megint voltunk úszni. Most csak egy baba volt rajtunk kívül, Máté egész jól viselte. A zuhanytól továbbra is nagyon fél, így azon megpróbálunk hamar túllenni. Megtörtént az első merülésünk. Elöször nem akartam, hogy merüljön, de mondta az oktató, hogy nem kell a búvárreflex hozzá, nem lesz gond (a búvárreflex a babáknál kb. 6 hónapos korig van, ha lemerítik őket a víz alá, automatikusan nem vesznek levegőt). Ki kellett ültetni a víz szélére, elmondani: "Merülünk a víz alá, nagy levegő...Hoppá" és behúzni a víz alá, az oktató segítségével. A víz alatt (csak egy pillanat volt az egész), nagy ficánkolást rendezett, az oktató azt mondta, amit a víz alatt csinálnak, azt csinálták a pocakban is. Hát, akkor nagy buli volt odabent. :) Mikor kijött a víz alól, nagy meglepődés volt az arcán, de nem sírt. Utána viszont sokkal aktívabb lett a vízben, járt a lába ezerrel. Sajnos, pont nem vittünk kamerát, így nem lett megörökítve a pillanat.
És szintén a hétvégére esett az első cukkíni-krumpli főzelék is. Finoman szólva nem jött be. Eddig egyetlen főzeléket sem evett, mondjuk megkóstoltam, az alapján nem is csodálom. Még eddig az őszibarack-krumpli párosításból és a sütőtök-almából evett valamennyit. A gyümölcsök magukban mennek, de főzeléknek nem szereti. Megörökítettük, íme:
Megtörtént az első hajvágásunk. Manó feje tetején már fürtökben göndörödött a haj, és a szemébe is kezdett belelógni, így muszáj volt vágni (pedig nagyon odavoltam azokért a fürtökért). A művelet nem volt egyszerű, Apa gyereket ölbevesz, fejét megtámaszt, Anya rekord sebességgel vág, kihasználva azt a századmásodpercet, amikor a fej mozdulatlan. Nem vágtam sokat, csak kb. 2 cm-t, de a végén Manó már nagyon türelmetlen volt. Az eredmény nem lett fodrászkiállításra való, de szerintem nem lett rossz. A 6 hónapos csajoknál biztosan nyerő, de még az 5 hónaposoknál is hódíthat.
Ilyen volt:
Ilyen lett:
Hétvégén megint voltunk úszni. Most csak egy baba volt rajtunk kívül, Máté egész jól viselte. A zuhanytól továbbra is nagyon fél, így azon megpróbálunk hamar túllenni. Megtörtént az első merülésünk. Elöször nem akartam, hogy merüljön, de mondta az oktató, hogy nem kell a búvárreflex hozzá, nem lesz gond (a búvárreflex a babáknál kb. 6 hónapos korig van, ha lemerítik őket a víz alá, automatikusan nem vesznek levegőt). Ki kellett ültetni a víz szélére, elmondani: "Merülünk a víz alá, nagy levegő...Hoppá" és behúzni a víz alá, az oktató segítségével. A víz alatt (csak egy pillanat volt az egész), nagy ficánkolást rendezett, az oktató azt mondta, amit a víz alatt csinálnak, azt csinálták a pocakban is. Hát, akkor nagy buli volt odabent. :) Mikor kijött a víz alól, nagy meglepődés volt az arcán, de nem sírt. Utána viszont sokkal aktívabb lett a vízben, járt a lába ezerrel. Sajnos, pont nem vittünk kamerát, így nem lett megörökítve a pillanat.És szintén a hétvégére esett az első cukkíni-krumpli főzelék is. Finoman szólva nem jött be. Eddig egyetlen főzeléket sem evett, mondjuk megkóstoltam, az alapján nem is csodálom. Még eddig az őszibarack-krumpli párosításból és a sütőtök-almából evett valamennyit. A gyümölcsök magukban mennek, de főzeléknek nem szereti. Megörökítettük, íme: