Fejlődünk

Máté rohamléptekkel változik. Kb. két hete rájött, hogy ha felmászik az ebédlőszékre, feléri a bárpultot. (Szerencsére azóta nem sokszor gyakorolja ezt a mutatványt.) Másik változás, hogy feléri és kinyitja már a szobaajtót, így egy újabb akadály szűnt meg.

Egyre többet beszél, szinte mindent ismétel, persze sokszor nem helyesen, de annál lelkesebben. Saját kis szótárt kell már hozzá használni, lassan elkezdhetjük gyűjteni az aranyköpéseket is. Az első ilyen: zöldborsót ettünk, és egy egyik szem szétfőtt. Rámutat: "eltört".
Esténként rájön a beszélhetnék, ilyenkor csak mondja-mondja, jelenleg még babanyelven többnyire.

Nagy cumis mostanában, de csak lent hagyjuk cumizni. A négy napos hétvégén kitalálta, hogy csak az Avent cumi jó (eddig az egyik ilyen, a másik MAM volt), így egy cumival kellett a hétvégét átvészelnünk, ami korán kelést eredményezett, mivel éjjel kiesett a cumi a szájából és nem találta hajnalban, a MAM pedig nem volt jó, így már nem aludt vissza. Ellenben mikor vettem másik Aventes cumit, rögtön azt is fel kellett avatni, íme:

És egy pár napja készült sztárfotó:

Apróságok

Történt egy aranyos eset. Máté legújabb szórakozása, hogy néhány dolgot lehajigál a lépcsőházba a lépcsőt leválasztó rács mögül. Nem sietek összeszedni, mert a végén még jobban élvezné, nekem pedig nincs annyi felesleges kilométerem. Tegnap este a konyharuhával próbálkozott. Láttam, mire készül, szóltam, hogy "ne dobd le" - ledobta. Elmagyaráztam, hogy nem szabad ledobni a konyharuhát, és mondtam neki, hogy ha még egyszer ledobja, akkor büntetésbe ültetem. Rögtön ezután fogta, és ledobta. Na nehogy már a szülői szó a semmibe vesszen, jött a bünti. Szuperdadás módszer (ld. Life Network csatorna), 2 percig kellett a kis sámlin ülnie az előszobában, utána megbeszéltük. Egyszer-kétszer próbálkozott felállni, de egész könnyen fogadta. Ma reggel látom, hogy kiveszi Máté a sámlit az előszobaszekrény alól, gondoltam is magamban, vajon mit akar vele? Aztán fogta a konyharuhát, ledobta a lépcsőházba, majd ült is rá a sámlira. "Bümbüte" (azaz büntetés), mondja. Na, ennyit a fegyelmezésről, persze jót nevettem rajta, ki tudna ilyenkor szigorú lenni?

Máté eddig egyáltalán nem nézett TV-t. Sokáig én nem akartam, aztán volt, hogy próbálkoztam egy-két rajzfilmmel, de nem kötötte le. A múlt héten beteg volt, így jelentősen megnőtt a négy fal között eltöltött idő, így hát előkerült a Thomas, a gőzmozdonyos DVD. Máté sajátságosan néz filmet. Érdekli a bevezető szöveg és a dal a végén. A mesét, azt inkább hagyjuk ki. :) De az említett két részt imádja, azt többször is megnézzük egymás után.