Szőlőt szemezünk

A Mátrában töltött hétvégén ismerkedtem meg a szőlővel, csak úgy nyalakodás szintjén. A gyümölcsökkel egyébként is jó barátságban vagyok már, kezdeti ellenkezésem felengedett, egész finomak. Mivel a mátrai kóstoltatás jól sikerült, a minap Anya leült mellém szőlőt eszegetni és engem is megkínált. Próbálkozott, hogy megint csak a levét egyem, vagy csak kis darabokat, de én már nem érem be ennyivel. Miért van az, hogy a felnőttek mindig csak gyerekkaját, meg gyerekfalatokat adnak, az igazi finomságokat meg megtartják magunknak? Anya most is ezzel próbálkozott, de én nem akartam hagyni magam, igazi szőlőt akarok enni!