Máté új kedvence a pizza (nem véletlen, szó szerint az anyatejjel szívta magába az olasz konyha szeretetét :) ). Tegnap délben pizzát sütöttem, terv szerint magamnak, neki bébikaját szántam ebédre. Délelőtt látta, hogy pizzát csinálok és mondtam is, hogy most berakom a pizzát a sütőbe, mindjárt kész... stb. Előbb Mátét akartam megetetni, meg is melegítettem a kajáját, de két kanál után tolta el. Kérdeztem: "Mit szeretnél, Kicsim?" "Pebü, pebü" (a pizza is pebü lett). És rendesen evett is belőle (már máskor is evett az enyéből, de nem gondoltam, hogy emlékszik rá). (Annyi türelme nincs azért rágni, hogy jól is lakjon vele, így egy kis Sinlac is lecsúszott utána.)
Ma este vacsira megsütöttem a tegnapi tészta másik felét. Most már nem mondogattam annyira, hogy pizza is készül, egye csak meg a vacsira szánt paprikáskrumplit (el is tüntette). Eredetileg úgy terveztük, - mivel már fürdés idő volt - hogy majd ha Manó lefeküdt esszük meg a pizzát, de ez a tervünk nem valósulhatott meg, ugyanis Mátét levittem (volna) fürdeni, de ő mászott fel a lépcsőn és mutatta, hogy ő fel akar menni, nehogy kizárjuk a pizzából. Néhány perccel később kint volt a teraszon Apával, kérdezem tőle, hogy "Manó, hol van a pizza?" és nagy lelkesen jön be a konyhába és mutatja az éppen sülő pizzát: "Pebü, pebü". Természetesen utána ő is kapott belőle.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése