A minap egy babaklubbos rendezvényen beszélgettem egy anyukával, aki arról panaszkodott, hogy a kisfia mindent szétver. Mesélte, hogy addig püföli a távirányítót, amíg ki nem esik belőle az elem. Ekkor jutott eszembe, hogy Máté mennyire tudja sajnálni, ha valami eltörik vagy elromlik. Néz rá nagy bánatosan és hozza, hogy javítsuk meg. De nagyon együtt érző tud lenni másokkal szemben is. Egyik este nagyon fájt a fejem. Ő éppen a pelenkázón hancúrozott, mikor mondtam neki, hogy ne csinálja, mert anyának nagyon fáj a feje. Erre megsimogatott...
Új szenvedélye a kacsaetetés. Napi program lett. Itt a Duna parton vagy 25 kacsa szokott lenni, sok kis gyerek jár rendszeresen kacsát etetni. Mivel beszélni még nem beszél, máshogy adja tudtomra a vágyait. A minap kikereste egy egyik képeskönyvből a kacsát és mutatott a képre, utána pedig az ajtóra, hogy menjünk kacsát etetni. Ha nem érteném, még a sapkáját is a fejére akarja tenni, hogy öltözzünk. Apropó sapka. A hétvégén nagyszülőkhöz mentünk és én ébredés után mondtam Máténak, hogy megyünk a nagyihoz autóval. Ő ezek után nem volt hajlandó csak sapkában reggelizni, nehogy itthon maradjon. :)
És ha már a nagyiknál tartunk. Ilyen, amikor a nagymamának telefonál (mondja hozzá, hogy ma-ma):
Próbálom rászoktatni az önálló evésre, több-kevesebb sikerrel. Van, hogy egyáltalán nincs kedve próbálkozni, valamikor próbálkozik, de nem túl kitartó és inkább a kézzel evést választja, de volt már olyan is, hogy egyedül ment, mint a karikacsapás. Sebaj, majd idővel... Azért megörökítettem a kis maszatost.
Nemrég kezdtünk el habfürdőt használni. A fogadtatás felemás. Az elején nagyon tetszett neki, mikor fújtam a habot (ez van a videon), de ez pár nap után lecsengett, viszont borzasztóan zavarja az, hogy a hab a kezére vagy a lábára ráragad. Az elején nem is volt hajlandó a kezét betenni a vízbe, tartotta felette (ez látszik is a videon).
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése