Nyaralás

Anyu jóvoltából az idén ismét a Mátrában voltunk nyaralni, ugyanott, ahol tavaly. Délelőtt általában mentünk valahová, délután a pihenésé volt (ez nem volt nehéz, mert Máté négyig, fél 5-ig aludt). Egyébként dicséret illeti, mert már az első este egyedül elaludt a külön szobájában és nyugodtan aludt reggelig és ezt a jó szokását végig megtartotta, sőt reggel is fél 8-8-ig durmolt. Hiába, a hegyi levegő.

A házunk előtt volt egy kis fa játszótér, ott készültek a következő képek:

Az üdülő területén voltak mókusok, őket is megetettük. Máté nagyon szemfülesen vette észre őket.

Játszóházaztunk. Nagyon tetszett neki ez a kis házikó. Bement, becsukta az ajtót, majd kinyitotta, kinézett az ablakon. Viszont fontos volt, hogy más gyerek ne legyen a közelben, sajnos a gyerekeket nagyon nem szereti, mert ugye a másik gyerek jön, hozzányúl, nem tartja a Máté által kívánt távolságot és ez nagyon zavarja.

Elmentünk a gyöngyösi állatkertbe. Ezért annyira nem volt oda (mostanában az idegen helyeket nehezebben viseli, mint korábban, pontosabban vannak napok, amikor semmi gond nincs, van, amikor nem lehet vele menni). Az elején azért megetette a nyuszikat és megnézte a tevéket (?) is, de a legjobban a markoló tetszett. Még most is van, hogy mondja, hogy markolót látott az állatkertben.

Szintén Gyöngyösön középkori kirakodóvásár-rendezvény volt. Na ez nagyon nem tetszett neki, a hangos zene miatt, fogta a fülét és mondta, hogy menjünk innen. Szerencsére egy idő után abbahagyták a zenélést és egy fagyival Mátét is sikerült kiengesztelni. Egyébként hihetetlenül érzékeny a hallása, olyan dolgokra mondja hogy hangos (pl. mikor tejszínhabot fújok a flakonból), ami nekünk egyáltalán nem az.

Voltunk ugrálóvárban is. Az állatkertben is volt ugrálóvár, ott nem volt hajlandó bemenni, de egy másik alkalommal szerencsére sikerült rávenni és rájött, hogy ez nem is olyan rossz dolog. Bár a "tetejét nem szerette" (bent, ahol a nagyok ugráltak), de a széle jó volt.

Az üdülőt is szerettük, bár az éttermi étkezéseinken még van mit javítani. Addig jó volt, amíg Máté evett, de ha befejezte, nagyon nehéz volt lekötni, ez tavaly könnyebben ment, bár gondolom, ez sok gyereknél így van. Akkor volt szerencsénk, ha olyat evett, amivel sokáig elvolt (pl. reggeli után a kis müzligolyók), egyébként pedig gyorsan ettünk. Sajnos borzasztóan válogatós. Tészta jöhet, de az is csak olyan alakban, ahogy ő megszokta. Pl. a tojásos nokedlit nem volt hajlandó megkóstolni. Zöldségekből egyet-kettőt eszik, hús egyáltalán nem, még felvágottnak sem, csak a virslit eszi meg. A minap voltunk a gasztroenterológián a korábbi tejérzékenysége miatt (szerencsére úgy tűnik, kaphat most már tejtermékeket), kérdezte a doki, hogy milyen evő, mondtam, hogy borzasztóan válogat, gyakorlatilag azóta, hogy nem anyatejes. Megnyugtatott, hogy igen, vannak ilyen gyerekek. Arra gondolok, hogy Máténak nagyon érzékeny az érzékelése (pl. hallása), lehet, hogy az ízlelése is, talán ezért válogat. Ki tudja, lehet, hogy egy gourman lesz a végén, csak ki kell várni. :)