Tornázunk

Ma megint itt volt Hédi, a gyógytornász. Kedves lány, szeretem, egészen addig, amíg nem kezd el macerálni, mert az már nagyon utálom. De ma hallottam, amint azt mondja Anyának, hogy most nem jön két hétig, mert már olyan sokat fejlődtem és majd akkor kiderül, ha továbbra is ilyen ügyes leszek, akkor nem macerál többet. Ja, ha csak ezen múlik, én megteszek minden tőlem telhetőt, mert nem szeretem, mikor meggyömöszöl. Az elmúlt két hétben tényleg próbáltam felmutatni valamit mozgás ügyileg. Már tudok négykézlábra állni és hason a tárgyak után menni és az utóbbi két napban a hátról hasra forgást is tökéletesítettem, igaz, csak bal oldalra. De hát nem lehet mindent egyszerre. Viszont esténként mindig próbára teszem Anyát, mikor fürdés előtt tisztálkodunk, mert mindig átfordulok, ő visszafordít, én megint átfordulok. Jó játék, nem?