Egy éveseket lettünk! Nagy készülődés előzte meg az első szülinapot. Mát szerdán este átmentünk anyuhoz, pénteken és szombaton egész nap főzőcskéztünk. Máté nagyon nehezen viselte, hogy nem vagyok folyamatosan mellette egy idegen helyen, sokat nyűgösködött. Csináltam neki külön egy tej és tojásfehérje mentes almatortát és volt egy csokitorta a felnőtteknek. De persze Máténak is inkább a csokitorta tetszett, amit meg tudok érteni, mert isteni volt (ezúton is köszi, Kinga!), az almatorta a végén a kukában végezte.
A héten voltunk mérlegelésen, Máté egy évesen 76 cm és 9,27 kg. Imád képes könyvet nézegetni, mutogatja a benne lévő dolgokat és mi lelkesen ismételgetjük, hogy mi van a képen. Látni rajta, hogy egyre több mindent ért abból, amit mondunk neki. Például a múltkor a szájában volt egy darab mandarin, amit nem tudott megrágni és mondtam neki a tenyeremet odatartva, hogy köpd ki, ami a szádban van, láttam, hogy nagyon erősen gondolkozik, de végül kiköpte. Most már odaad dolgokat a kezünkbe, végre megtanult leülni, bár nem nagyon gyakorolja, inkább térdelve ül. Mivel spiccelve áll még mindig, ezért gyógytornára járunk. Nagyon nehezen viseli, már meglátja a gyógytornászt és sír szegénykém. Már próbál beszélni is, vannak dolgok, amikre mindig ugyanazt a "baba-szót" használja. Például a cipő az "pepü" vagy "püpe", mondja, hogy "torta" (vagy legalábbis valami hasonlót), de ezt használja az órára (tik-tak), vagy a tésztára is. Mászni nagyon gyorsan tud és remekül tolat is vele.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése