Halló, papa...

Bővül a manószókincs. Egy időben Manó nagyon szeretett telefonálni, aztán egyszer csak elment a kedve (igaz, akkor cseréltük le a régi telefonunkat és az újjal nehezen barátkozott meg), nem volt hajlandó senkivel sem "beszélni". Mostanára már megbarátkozott a telefonnal, bár "szelektíven" telefonál. Csak Apával és a Nagypapával hajlandó beszélni. Megtanulta, hogy "halló, papa" (haó papa - apának is ez megy), ezt naponta többször is ismételi és közben teszi a kezét a füléhez, hogy telefonál. Aztán mikor telefonvégre kapja apát vagy a nagypapát nagy komolyan fülel, ahogy beszélnek hozzá, majd néhány "brümbrüm"-el zárja le a mondandóját.

0 megjegyzés: